• 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • Jan 6.
  • Jan 7.
  • Jan 8.
  • Feb 1.
  • Márc 1.
  • Húsvét
  • Máj 6.
  • Okt 26.
  • Dec 6.
  • Dec 24.
  • Újév
Vízkereszt, Jordan-nap

A mi urunk Jézus Krisztus megkeresztelése. (Vízkereszt, Epifánia, Theofánia.) Közvetlenül nyilvános tanításának megkezdése előtt, Jézus a Jordán folyónál keresztelő Jánoshoz ment, aki Őt akkor megkeresztelte. Keresztelésekor megnyilatkozott a Szent Háromság: az Atya szózata hallatszott az égből, a Fiú a Jordánban testileg volt jelen, a Szent Lélek pedig galamb képében szállt alá a megnyílt egekből. Innen ered az ünnep görög neve: Theofánia, vagyis Isten megjelenése.

Vízkereszt napját a fény és a megvilágosodás napjának is tartják. Az ortodox kánon szerint vízszenteléssel ünneplik meg. A víz megkeresztelése után a pap a keresztet a folyóba vagy a tengerbe dobja, és a férfiak utána ugranak, hogy kihozzák. Azt tartják, hogy ha a kereszt belefagy a vízbe, az év termékeny lesz, a nép pedig egészséges. Korán reggel, napfelkelte előtt a lányok és az asszonyok elmennek friss „keresztelt” vízért. A pataknál vagy a kút mellett lemossák a házi ikont és az ekevasat, és az arcukat is megmossák, hogy egészségesek legyenek.

Iván-nap

Vízkereszt másodnapja. Keresztelő Szent János főünnepe. János az Abia rendjéből való Zakariás papnak és feleségének, Erzsébetnek volt a fia. Életének legjelentősebb cselekedete: Jézus Krisztus megkeresztelése. Ünnepét ezért a legrégibb idők óta közvetlenül a Vízkereszt után tartja Egyházunk. Keresztelő Szt. Jánossal kapcsolatosan még egy eseményről emlékezünk meg ezen a napon: Lukács evangélista szerette volna Keresztelő János Szevasztiában eltemetett testét átvinni Antióchiába, azonban csak az egyik karját találta meg, s azt át is vitte. Antióchiából a X. században Konstantinápolyba szállították át az ereklyét, ahol később, a török uralom alatt eltűnt.

Keresztelő Szent János napján folytatódnak a víz egészséghozó erejébe vetett hittel kapcsolatos szokások és szertartások. Megfürdenek az ifjú házasok, akik azon a télen Iván-napig kötöttek házasságot, megfürdenek a névnaposok, valamint az eljegyzett lányok és legények.

Bábanap

A bábanap az egyik nagy női ünnep, amely a bábáknak – a szülésnél segítő asszonyoknak, valamint a szülésen átesett fiatal asszonyoknak az ünnepe. Az ünnephez kapcsolódó szertartásokban azon idős asszonyok irántii tisztelet fejeződik ki, akik a szülő nők felett „bábáskodtak”. Még napfelkelte előtt az anyák az egy- és hároméves kor közötti gyermekeikkel elmennek a kútra friss vízért. A vízbe egy szál bazsalikomot vagy gólyaorrot tesznek, majd egy darab szappannal és egy új törülközővel elindulnak a bába házához, hogy „megöntözzék” őt. A szülésznő-bába szertartásos megöntözése a kert egyik gyümölcsfája alatt, a farakás tetején vagy elöl a lépcsőn történik. Minden nő odaadja a bábának a szappant, majd vizet önt a bába kezére, hogy megmoshassa és megajándékozza a törülközővel, amit hozott. A bába egy piros és fehér fonallal  díszített gólyaorrcsokrot ad minden asszonynak. Ezután a nők inget, harisnyát, vásznat ajándékoznak a bábának, a bába pedig minden gyereknek, akinek a megszületésénél segédkezett, piros és fehér fonalra fűzött ezüst érmét köt a jobb kezére, és zoknikat és ingecskéket ajándékoz nekik. Délben az asszonyok a bába házában gyűlnek össze. Minden nő hoz egy cipót, bánicát, főtt vagy sült tyúkot és egy rakijával vagy borral teli kulacsot. Megcsókolja a bába kezét és átadja neki az ételekkel teli tálcát. A bába lányai és menyei megterítik a hosszú asztalt, majd a jelenlévők körülülik azt. Megkezdődik a vidám ünnepség, dalokkal, táncokkal és gyakran pajzán jelenetekkel.

Ebéd után  érkeznek a férfiak is. A szertartás csúcspontját a szülésznő-bába megfürdetése jelenti a folyóban vagy a kútnál. A férfiak és a nők kézkerekű kocsin vagy szánon elviszik a bábát a folyóhoz vagy a kúthoz. A férfiak „ökörnek” álcázzák magukat maszkokkal és ők húzzák a kocsit vagy a szánt a falun keresztül. Ha út közben az asszonyok egy férfival találkoznak, leveszik a sapkáját és váltságdíjat követelnek tőle. A folyónál vagy a kútnál a férfiak kifordítják a bábát a kocsiból és megfürdetik. Este a falu főterén közös horóval ér véget az ünnep.
Szent Trifon vértanu napja

Lampaszkosz frígiai városban született szegény sorsú szülőktől. Ifjú korában libapásztor is volt. Isteni kegyelemtől eltelve, elnyerte a gyógyítás adományát, és meggyógyította III. Gordiánosz császár (238-244) démonoktól gyötört lányát is. Dekiosz császár (249-251) keresztényüldözése idején Trifont elfogták és Nikeába hurcolták. Válogatott kínzásokkal akarták rábírni, hogy tagadja meg keresztény hitét, ő azonban állhatatos maradt. Ezért 250-ben lefejezték. Ereklyéit Kotor város (Montenegró) római katolikus székesegyházában őrzik, amely egyébként Szent Trifonnak, mint a város védőszentjének van szentelve.

Szent Trifon a bolgár néphitben a szőlő védőszentje. Ez a nap nemcsak a szőlészek, hanem a kertészek és a kocsmárosok ünnepe is. Korán reggel a gazdasszony kenyeret süt és rizzsel vagy kásával töltött tyúkot készít. Egy új tarisznyába teszi a kenyeret, a tyúkot és a borral teli kulacsot. A gazda a vállára veszi a tarisznyát és falubeli férfiakkal elindul a szőlőbe. Ott mindenki elvégzi a szőlőmetszés szertartását: kelet felé fordul, keresztet vet és lemetsz néhány ágat egy vagy három tőről, a vágás helyét meglocsolja borral, és azt mondja: „Ahány csepp, annyi tő szőlő” A levágott ágakból koronát/koszorút fonnak, amelyet a sapkájukra vagy a kulacsukra tesznek, mások pedig hazaviszik azt a házioltárra. A férfiak a szőlőben közös asztalhoz ülnek.

Ezután a férfiak megválasztják a „szőlő cárját”. A „cár” fejére és vállára szőlőágból készült korona kerül. A szőlő cárja bárki lehet, aki szeretne, ha elég vagyonos, jó gazda vagy szerencsés ember, akinek az uralkodása alatt jó termés volt. A szőlőtől a faluig a férfiak zenekíséret mellett kocsin húzzák vagy a vállukon viszik a cárt. A faluban minden ház előtt megállnak, a gazdasszony bort hoz ki, amiből először a cár, majd a többi férfi iszik, végül a maradékkal megöntözik a cárt, hogy jó legyen a termés. Amikor a cár házához érnek, az átöltözik új ruhába, és koronával a fején és vállán egy hosszú asztalnál fogadja az embereket az egész faluból. Ezért választanak tehetős embert cárnak ezen az ünnepen.

A következő két napon, amelyet a folklórban „trifuncinak” neveznek, a nők nem vágnak ollóval, hogy a farkas ne nyissa ki a száját, nem szőnek, nem fonnak, nem varrnak, hogy megvédjék magukat a farkasoktól. Egy speciális kenyeret sütnek, amelyből adnak a szomszédoknak, és tesznek belőle az állatok ételébe is – szintén a farkas elleni védekezés céljából.

Baba Márta - Mártenica

Március elseje a bolgárok számára a tavasz kezdetét jelenti. Ezen a napon a rokonok, barátok és ismerősök régi hagyomány szerint piros és fehér fonalból készült martenicát ajándékoznak egymásnak. A piros szín a gonosz erők távoltartására szolgál, a fehér szín az egészség, az erő és a boldogság jelképe. A népszokás szerint, amikor az ember az első fecskét vagy gólyát megpillantja, leveszi a március elsején feltűzött martenicát, amelyet felköt egy faágra vagy egy kő alá rejti, és azt mondja: “Vidd el a tél nehézségeit, és hozd el a tavasz szépségét!”

Húsvét

Az ortodoxia számára a Húsvét a legnagyobb ünnep: Krisztus feltámadása az ünnepek ünnepe, az ünnepélyesség tetőpontja. Az ortodoxok mélyen átélik a Húsvét csodálatos spiritualitását, dicsőítő szertartásokat végeznek, amelyek már Virágvasárnap megkezdődnek, majd következik a nagyhét a reggeli szertartásokkal és a vesperásokkal, amelyek tele vannak reménységgel, szeretetettel és jócselekedetekkel, hogy a hívek újból és újból felfedezhessék a feltámadás hatalmát. A nagyhét jellegzetes szertartásai az olajok megáldása nagyszerdán és a kínszenvedés evangéliumain keresztül megélt keresztúti ájtatosság.

A bolgárok legnagyobb, legtiszteltebb ünnepükre hét héten át böjttel készülnek. Ennek kezdete a vajhagyó vasárnapot követő hétfő. A húsevéstől való tartózkodás viszont már az ezt megelőző, ún. húshagyó vasárnap után megkezdődik, amikortól még egy hétig szabad tejtermékeket fogyasztani. A böjt első és utolsó két napján a hívőknek – azoknak, akiknek van elegendő fizikai és lelki erejük –, ajánlatos megtartóztatniuk magukat mindenféle ételtől. A nagyböjt alatt mellőzni kell az állati eredetű ételeket, beleértve a halat is; ez természetesen nem vonatkozik a várandós asszonyokra, a betegekre és a nehéz fizikai munkát végzőkre, akik könnyítéseket kaphatnak. Szabad fogyasztani gyümölcsöket, zöldségféléket, kenyeret.

Népszokások

Nagyhét
Nagyhétfőn, nagykedden és nagyszerdán az otthon kitakarítása a fő feladat, ez a rutintevékenység ilyenkor szimbolikus megtisztító jelleget ölt.
Nagycsütörtökön szigorúan tilos dolgozni (hogy ne legyen jégeső), ezen a napon kell azonban megfesteni a húsvéti tojásokat.
Nagypénteken Nyugat-Bulgáriában különböző motívumokkal díszítik a megfestett tojásokat.
Nagyszombaton az asszonyok kimennek a temetőbe, megöntözik és megtömjénezik a sírokat, és festett tojást és kenyeret osztanak szét a halottak lelkéért. Általában szombaton dagasztják és sütik meg a húsvéti kenyereket is.

Húsvéti kenyerek
A húsvéti kenyér (pitka) nagyon fontos eleme a húsvéti hagyományoknak. Általában kerek formájú, és a közepére egy piros tojást tesznek Az egyik pitkát édesre készítik el, ez a húsvéti kalács.

Húsvéti tojás

Bulgáriában a húsvéti tojásokat nagycsütörtökön festik. Az első tojást a ház legidősebb asszonya pirosra festi, majd a még meleg tojással keresztet rajzol a gyerekek homlokára. Ezután a fiatalabb nők folytatják a tojások festését.
A tojásfestékek megjelenése előtt különböző növényekből, gyógynövényekből és olajos magvakból (hagyma, csalán, oregano, almahéj dió stb.) készült főzetekkel festették a tojásokat.


Az éjféli mise után – majd néhány napon keresztül – feltörik a tojásokat. Az egyiket a templom falához ütögetik, és ez lesz az első tojás, amit a böjt után megesznek. Ez a rituális tojásfeltörés megelőzi a húsvéti vacsorát. Mindenki kiválaszt egyet, s egymáséihoz ütögetve próbálják feltörni a tojásokat. Úgy tartják: akinél az utolsó ép tojás van, annak szerencsés éve lesz.

Szent György-nap

A keleti egyházban Szent György Demeterrel, Prokópiosszal és Theodórosszal együtt a nagy katonaszentek közé tartozik. Őket gyakran a „nagyvértanúk” névvel illetik, és teljes katonai díszben ábrázolják. György volt közülük a zászlótartó, és ebben a minőségben kiemelkedő helye van köztük.
Szent György nagyvértanú a Kis-ázsiai Kappodokiában született. Iskoláztatása az adott korban kiválónak minősült, és alig 20 évesen más már magas katonai ranggal rendelkezett. Gazdag keresztény szülők gyermekeként a Krisztus-hit elkötelezett hívévé válik. 288-ban Jézus Krisztus követése miatt megkínozták, majd lefejezték. A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni.
 
Szent György-nap az egyik legnagyobb tavaszi ünnep, amely egybeesik a természet kivirágzásával. A nép az évet két ciklusra bontja: Szent György-naptól Demeter-napig tart a nyári ciklus, és Demeter-naptól Szent György-napig a téli ciklus. Szent György-naptól kezdődik az új állattartási év, a fejés, a bárányvágás, a munkaszerződések megújítása.
Szent Györgyöt a bolgárok a juhpásztorok és nyájak védőszentjének tartják. Ezen a napon a házakat és a gazdaságokat zöld koszorúkkal díszítik fel, kígyózik a horó körtánc, lengenek a hinták. A szabadban fogyasztják a hagyományos Szent György napi ünnepi ételt a kurbánt (az első újszülött bárányból főzött húsos, sűrű leves), a pogácsát és más hagyományos ételeket.
Szent György-naphoz rengeteg szokás és szertartás kapcsolódik, amelyek mindegyikének az a célja, hogy az emberek egészségesek legyenek, az állatok szaporodjanak és sok tejet adjanak.
A szertartások központi momentuma annak a juhnak a megfejése, amely elsőként ellett abban az évben. Az állatot szederből, galagonyából, gólyaorrból, csalánból font és piros fonallal összekötött koszorúval ékesítik, és ugyanilyen koszorút tesznek az akol bejáratára is. Az első fejést egy fiatal nő végzi, az edényt, amibe a tejet fejik, piros fonallal átkötött virágcsokorral díszítik. Először a fiatal nő iszik a tejből, hogy nőstény bárányok szülessenek.
 
Szent György-napon készítenek először friss szirenét, amelyet nem sóznak meg, hogy ne apadjon el a juhok teje.
A fűféléknek, virágoknak és a különböző növények ágainak szintén fontos szerepük van a Szent György-napi népszokásokban, ezért az ünnep reggelén a házakat, a kerteket és a gazdasági épületeket bükkfaágakkal, virágzó almafa- és más gyümölcsfaágakkal ékesítik.
 
Szent György-nap tiszteletére mindenütt bárányt vágnak. A falu közös asztalhoz ül a templom udvarán vagy a falu szélén. A sült bárányon kívül külön erre a napra sütött kenyér is kerül az asztalra. A megszentelt asztalról minden asszony szétosztja, amit hozott. Az asztal körül egész nap járják a Szent György-napi horót, amelyet a legjobb juhász vagy egy állapotos asszony vezet. Mindenki megméredzkedik egy mérlegen vagy hintázik, hogy egészséges legyen.
 
Szent György-napi étel (kurban)
Ehhez a szokáshoz általában az elsőként született hím bárányt választják ki, amely a levágása előtt különböző szertartásokon esik keresztül. Azt tartják, hogy az áldozati bárány vére megvéd a rossztól. A falra cseppent vérből pedig a termést vagy az emberek egészségét lehet megjósolni. A Szent György-napi bárányt egyben sütik meg, egyes helyeken belsőségekkel és rizzsel megtöltve, és egy zöld ággal díszítve elviszik megszentelni a templomba.
Demeter-nap

Szaloniki Szent Demeter vértanú, az ortodox egyház egyik legtiszteltebb szentje.

A keresztényüldöző Maximianus keletrómai társcsászár parancsára halt vértanúhalált Thesszaloniké városában, amelynek védőszentje lett. Kivégzésének oka az volt, hogy föld alatti börtönében megtérített egy gladiátort, aki az arénában így megerősödve legyőzte a császár kedvenc bajnokát. A hívek védelmezőjének tekintik, és karddal, pajzzsal ábrázolják.
 

 

Szent Demeter napja a téli időszak kezdetét jelenti. Szent Demeter hozza a telet, Szent György, pedig a nyarat – mondja a bolgár közmondás.
 
A tél, a hideg és a hó védőszentje vörös lovon ül, megrázza hosszú, fehér szakállát és abból rázza ki az első havat.

A Demeter-nap a bolgár kertészek egyik legfontosabb ünnepe. Ezen a napon ünnepelték a kertekben végzett munka befejezését és a haszon szétosztását, ezért az “osztozkodás napjának” is nevezik. Miután mindenki megkapta a jussát, a nap ünnepi lakomával ért véget. A Demeter-nap eltelte után a vendégmunkások készülődni kezdtek, hogy hazatérjenek Bulgáriába.
Nikulden (Miklós-nap)

A vizek védőszentjének ünnepe, aki az embereket védi és oltalmazza. Szent Miklós uralkodik a tengerek, a folyók, a tavak és az egész víz alatti világ – a halak és a tündérek felett. A néphit szerint Szent Miklós fehér szakállú öregember, aki segít a bajba jutott tengerészeken. Egy legenda szerint Szent Miklós úgy mentett meg egy vitorláshajót az elsüllyedéstől, hogy a lyukat egy élő ponttyal tömte be. Ezért a Miklós-napi ünnepi asztalon mindig van ponty a böjti ételek – a töltött káposzta, a paprika és más húsmentes főtt étel mellett. Az asztalt egész nap nem szedik le, és a háziasszony eltesz a ponty fejéből egy csontot rontás és betegségek elleni amulettként.

Karácsony

A karácsonyt a bolgárok a magyarokhoz hasonlóan december 24-25-26-án ünneplik. Az ünnep náluk is a szentestével kezdődik, amelynek neve bolgárul Badni vecser vagy Malka Koleda (kiskarácsony). Ez a nap főként az ünnepi vacsorára való felkészülés jegyében telik. A gazdasszony már korán reggel elkezdi dagasztani az ünnepi kenyeret. A legöregebb férfi a családban begyújtja az ünnepi tüzet a tűzhelyben, és ráteszi az erre az alkalomra tömjénnel és mirhával megáldott fatuskót, a badniket. A tűznek egész éjjel nem szabad kialudnia, ezért valaki a családból folyamatosan őrködik felette.
A karácsony esti ünnepi asztalt földre tett szalmán terítik. Az asztal gazdagon terített, rajta 7, 9 vagy 12-féle böjti étel sorakozik – minden, ami a gazdaságban megterem. Karácsony estére hagyományosan készül főtt búza, bab, töltött káposzta és szőlőlevél, amelyek tölteléke azonban fűszerezett rizs vagy búza, esetleg szárított gyümölcsökkel keverve. Ezen kívül az asztalra kerül még minden más, ami régen a gazdaságban megtermett – fokhagyma, méz, dió, gyümölcs, bor, pálinka stb.
 
Miután az ünnepi asztalt tömjénnel megszentelték, eljön az ünnepi kenyér törésének az ideje, amely mindig kerek és a tetején kidomborodó szimbolikus díszítések láthatók. A kenyérbe általában egy fémpénzt sütnek, ami szerencsét és gazdagságot hoz annak, akinek a darabjába került. Az első darabot az elhunytaknak szentelik, és az ikon mellé teszik, a további darabokat a családtagok és a háziállatok kapják. A vacsora alatt nem szabad felállni az asztaltól. A végén a család együtt áll fel az asztaltól, hogy jó termést hozzon a gabona. Az asztalt nem szedik le, mert a hiedelem szerint a halottak eljönnek vacsorázni és gondoskodni fognak az élők szerencséjéről. Éjfélkor indulnak a karácsonyköszöntők, a koledarok.

A karácsonyköszöntők már Ignát-napkor megválasztják a vezetőjüket és csoportokba szerveződnek. Egy-egy csoport 10-15 fiatal legényből, vőlegényből és nemrég házasodott férfiból áll. A csoportban vannak kislányok is, akik általában a előremennek, és szólnak a háziaknak a csoport érkezéséről.

A koledarok ünnepi népviseletben járják a házakat, kucsmájukon speciális díszítés látható. Éjféltől reggelig járják a házakat, útközben, a házak előtt és bent karácsonyi köszöntő énekeket énekelnek, amelyekkel főképp családi boldogságot és a gazdaságban termékeny évet kívánnak. A háziak az erre az alkalomra sütött cipóval, pénzzel, hússal, szalonnával, babbal, liszttel, borral stb. ajándékozzák meg őket.

A karácsonyköszöntés közös evés-ivással ér véget, amelyre a házas férfiakat is meghívják. A megmaradt élelmiszereket utána eladják, és a pénzt a szegényeknek, a templomnak, az iskolának vagy a művelődési háznak adják.
Újév - szurvakane

A legjellegzetesebb újévi szokás Bulgáriában a szurvakane (újévköszöntés somfaággal). Január 1-én a 12 évesnél fiatalabb gyerekek csoportokba verődve körbejárják a rokonokat és az ismerősöket, és felfűzött pattogatott kukoricával, szárított gyümölcsökkel, fémpénzekkel, gyapjúval díszített somfaágakkal ütögetik őket, miközben köszöntő versikéket mondanak, amelyekkel egészséget és bőséget kívánnak az új esztendőre. A felnőttek apró ajándékokat adnak viszonzásul a gyerekeknek.

 

Válasszon az alábbi kategóriákból

kezdooldal
Kezdőoldal
egyesulet
Egyesület
bolgar_rendezveny
Rendezvények

Média

Bolgár ünnepek
tars_intezmenyek
Társ intézmények
Kövess minket

Kapcsolat

Magyarországi Bolgárok Egyesülete

Címünk:
1097 Budapest, Vágóhíd u. 62.
Telefon:
Hétfőtől-csütörtökig 9-1630 között
Pénteken 9-14 óra között
+36 (1) 216 65 60

Tanev Dimiter

Elnök

Kalicov Vladimir

Ügyvezető
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Tyutyunkov Mária

Irodavezető
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.