Kövess minket
Óvodánkban, amely 2008. február 1. óta működik, az óvodai nevelés magyar és bolgár nyelvén folyik. Arra törekszünk, hogy a gyermekek gondozásában részt vevő felnőttek is lehetőség szerint ismerjék és használják mindkét nyelvet.
Óvodánk egy vegyes életkorú óvodai csoporttal működik, és az Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait.
 
A bolgár-magyar kétnyelvű nemzetiségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a magyar és a bolgár nyelvnek és kultúrának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. Óvodánkban arra törekszünk, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett – figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét – minél teljesebbé váljon a két nyelven folyó kommunikáció.
Bővebben

Színház

A Malko Teatro 1996-ban jött létre Hadzsikosztova Gabriella és C. Nagy István kezdeményezésére és vezetésével. Alternatív kisebbségi színház, mert egyesíti magában az alternatív gondolkodásmódot és megoldásokat, valamint a kisebbségi színház jegyeit, nem csak nyelvében, de a kultúrához való viszonyában is.

Előadásaiban rengeteg mozgásszínházi, képzőművészeti, zenei és technikai elemet használ fel, de mindig alárendelve azokat az irodalom és a színház iránti elfogult szeretetnek. A bemutatott produkciók műfaj szerinti megoszlása nagyon változatos. Közülük öt (Gyakorlat a másságban, Szigetlakó, Mese okos gyerekeknek, Krokokandúr, Pillangó) magyar nyelven is bemutatásra került, és négy kétnyelvű előadást is készítettek (Gondolatok és szavak, Érintés, Koncert a másik oldalon, Babilon 2005). A Malko Teatrohoz az elmúlt években sok művész csatlakozott. A színház 22 tagja és több mint 40 munkatársa segítségével eddig 35 önálló produkciót hozott létre.

Tevékenységéhez a hátteret az 1997-ben létrehozott Alternatív Művészeti Alapítvány biztosítja.

Bővebben a Malko Teatro honlapján: http://www.malkoteatro.hu

Tánccsoportok

  • A Jantra Bolgár Néptáncegyüttest 1996-ban alapították Magyarországon élő bolgár fiatalok. A Jantra arról az Észak-bulgáriai folyóról kapta az elnevezését, amelynek környékén található településekről származnak a magyarországi bolgárok. Azért esett a választás erre a névre, hogy mindig emlékezzünk őseinkre.

    A Jantra néptáncegyüttes célja a bolgár néptánc, népzene és hagyományok ápolása, valamint azok megismertetése. A táncegyüttes az elmúlt években jelentős szerepet tölt be a magyarországi bolgár fiatalok identitásának megőrzésében. A táncegyüttes közel egy évtizedes fennállasa alatt arra törekedett, hogy a bolgár folklór páratlan sokszínűségét elsajátítsa, ezért repertoárjában Bulgária valamennyi néprajzi régiójának - Sop, Severnyaski, Dobrudzsai, Trák, Pirini - autentikus táncai megtalálhatók. Számos néphagyományt bemutató tánc is része a repertoárnak (pl: koledari, lazarki, rusalii). A táncegyüttes táncait eredeti bolgár népviseletekben adja elő, törekedve a teljes hitelességhez.
    Bővebben

  • A Martenica táncegyüttest 1982. óta gyűjti, dolgozza fel a bolgár népzene és néptánc rendkívül színes, gazdag anyagát, ezáltal fontos szerepet vállalva a magyarországi bolgár kisebbség abbéli törekvéseiben hogy fenntartsák, ápolják, gazdagítsák hagyományaikat, kulturális értékeiket.

    Szakmai fejlődésük érdekében több alkalommal vettek részt hagyományőrző fesztiválokon, falusi ünnepeken, gyűjtőutakon, továbbképzéseken Bulgáriában. Táncaik színpadra állításában ismert bulgáriai koreográfusok segítettek. Ezek eredményeképp műsorukból a néptánc kedvelői betekintést nyerhetnek Bulgária összes nagyobb népcsoportjának folklórjába.

    Magyarországot, illetve a magyarországi bolgárságot több jelentős hazai ill. külföldi fesztiválon, rendezvényen képviselték az elmúlt évek során. Ezeken a fesztiválokon és nagyobb szabású rendezvényeken kívül természetesen Magyarországon több, elsősorban kisebbségi rendezvényen vesznek részt.

    Bővebben a Martenica honlapján: http://www.martenica.hu/
  • 2000 tavaszán Magyarországon házasodott bolgár asszonyok kezdeményezésére alakult a „Zornica” (Esthajnalcsillag) Bolgár Hagyományőrző Együttes, kezdetben azzal a  céllal, hogy a bolgár népi táncokat, dalokat, néphagyományokat és népszokásokat életben tartsa, tovább örökítse, terjessze a Magyarországon élő bolgár kisebbség körében. Az együttes egyre szélesebb ismertségre tett szert, és rövid idő alatt híveinek körébe nem csak a magyarországi bolgárok és más nemzetiségiek tartoztak, hanem még sok, a népi szokásokat és hagyományokat szerető és értékelni tudó rajongó. Az együttes sikeréért legtöbbet annak művészeti vezetője, a Szófiában végzett koreográfus Bűdyné Liliana Zafirova tett, akinek a nevét szakmai körökben jól ismerik Bulgárián és Magyarországon kívül Montrealban, New Yorkban, Bécsben és Brnóban is.
    Bővebben

Egyház

A XIX. században megindult nagyarányú bolgár betelepülés egyik jelentős központjává vált Budapest, különösen a főváros déli határán jelentő Ferencváros, Itt kezdte meg működését 1914-ben a Magyarországi Bolgárok Egyesülete, 1916-ban a Lónyay utcában alakult meg a bolgár egyházközség. Szintén a kerületben nyitotta meg kapuit az első bolgár iskola 1918-ban, valamint itt szentelték fel az első ortodox kápolnát is.

Ezek az intézmények azonban hamarosan szűknek bizonyultak az egyre gyarapodó bolgár közösség számára. Ekkor kezdeményezte a Magyarországi Bolgárok Egyesülete az új iskola és templom építése. A székesfőváros 1930-ban telket adományozott a bolgároknak céljaik megvalósításához. Ezután kezdtek hozzá a Vágóhíd utcai templom építéséhez, amely 1 év múlva el is készült. Az építkezés költségeit teljes egészében a Magyarországi bolgárok fedezték, adományaikból hetvenezer pengő gyűlt össze. Az ortodox templom megépülésével a Középső- Ferencváros vált a bolgár kisebbség kulturális és szellemi központjává.

A templom alkotója a századelő nagy építésze Árkay Aladár. Munkásságában jelentős helyet foglal el a templomépítészet. Hét temploma közül a Vágóhíd utcai bolgár templomot fejezte be utolsónak. A tervezéshez több, kiemelkedő bulgáriai templom szolgált mintául, köztük a híres szófiai Alekszander Nevszki székesegyház és a bacskovói kolostortemplom. Árkay Aladár háromhajós, bizánci alaprajzú, kupolás imaházat tervezett, melyben megtaláljuk az ortodox liturgia helységeit is. A templom sajátos építészeti értéket képvisel, hiszen nem csupán Budapest egyetlen bizánci stílusú épülete, de egyben a bolgár ortodox egyház legnyugatibb kapuja is. 

A templom több mint 80 éve a magyarországi bolgárság összetartozásának megtestesítője, egy élő, tevékeny kisebbség szimbóluma. Az építészettörténetileg fontos műemlék egyben a bolgár ortodox egyház Közép- és Nyugat Európai egyházmegyéjének központja. A templom a bolgár egyház szentjeinek, a szláv írásbeliség megteremtőinek – Szent Cirill és Metód – nevét viseli, akiket a római katolikus egyház Európa védőszentjeivé avatott.

További cikkeink...

  1. Iskola
  2. Önkormányzatok