Kövess minket

Újév

Újév - szurvakane

A legjellegzetesebb újévi szokás Bulgáriában a szurvakane (újévköszöntés somfaággal). Január 1-én a 12 évesnél fiatalabb gyerekek csoportokba verődve körbejárják a rokonokat és az ismerősöket, és felfűzött pattogatott kukoricával, szárított gyümölcsökkel, fémpénzekkel, gyapjúval díszített somfaágakkal ütögetik őket, miközben köszöntő versikéket mondanak, amelyekkel egészséget és bőséget kívánnak az új esztendőre. A felnőttek apró ajándékokat adnak viszonzásul a gyerekeknek.

 

Karácsony

Karácsony

A karácsonyt a bolgárok a magyarokhoz hasonlóan december 24-25-26-án ünneplik. Az ünnep náluk is a szentestével kezdődik, amelynek neve bolgárul Badni vecser vagy Malka Koleda (kiskarácsony). Ez a nap főként az ünnepi vacsorára való felkészülés jegyében telik. A gazdasszony már korán reggel elkezdi dagasztani az ünnepi kenyeret. A legöregebb férfi a családban begyújtja az ünnepi tüzet a tűzhelyben, és ráteszi az erre az alkalomra tömjénnel és mirhával megáldott fatuskót, a badniket. A tűznek egész éjjel nem szabad kialudnia, ezért valaki a családból folyamatosan őrködik felette.
A karácsony esti ünnepi asztalt földre tett szalmán terítik. Az asztal gazdagon terített, rajta 7, 9 vagy 12-féle böjti étel sorakozik – minden, ami a gazdaságban megterem. Karácsony estére hagyományosan készül főtt búza, bab, töltött káposzta és szőlőlevél, amelyek tölteléke azonban fűszerezett rizs vagy búza, esetleg szárított gyümölcsökkel keverve. Ezen kívül az asztalra kerül még minden más, ami régen a gazdaságban megtermett – fokhagyma, méz, dió, gyümölcs, bor, pálinka stb.
 
Miután az ünnepi asztalt tömjénnel megszentelték, eljön az ünnepi kenyér törésének az ideje, amely mindig kerek és a tetején kidomborodó szimbolikus díszítések láthatók. A kenyérbe általában egy fémpénzt sütnek, ami szerencsét és gazdagságot hoz annak, akinek a darabjába került. Az első darabot az elhunytaknak szentelik, és az ikon mellé teszik, a további darabokat a családtagok és a háziállatok kapják. A vacsora alatt nem szabad felállni az asztaltól. A végén a család együtt áll fel az asztaltól, hogy jó termést hozzon a gabona. Az asztalt nem szedik le, mert a hiedelem szerint a halottak eljönnek vacsorázni és gondoskodni fognak az élők szerencséjéről. Éjfélkor indulnak a karácsonyköszöntők, a koledarok.

A karácsonyköszöntők már Ignát-napkor megválasztják a vezetőjüket és csoportokba szerveződnek. Egy-egy csoport 10-15 fiatal legényből, vőlegényből és nemrég házasodott férfiból áll. A csoportban vannak kislányok is, akik általában a előremennek, és szólnak a háziaknak a csoport érkezéséről.

A koledarok ünnepi népviseletben járják a házakat, kucsmájukon speciális díszítés látható. Éjféltől reggelig járják a házakat, útközben, a házak előtt és bent karácsonyi köszöntő énekeket énekelnek, amelyekkel főképp családi boldogságot és a gazdaságban termékeny évet kívánnak. A háziak az erre az alkalomra sütött cipóval, pénzzel, hússal, szalonnával, babbal, liszttel, borral stb. ajándékozzák meg őket.

A karácsonyköszöntés közös evés-ivással ér véget, amelyre a házas férfiakat is meghívják. A megmaradt élelmiszereket utána eladják, és a pénzt a szegényeknek, a templomnak, az iskolának vagy a művelődési háznak adják.

Miklós-nap

Nikulden (Miklós-nap)

A vizek védőszentjének ünnepe, aki az embereket védi és oltalmazza. Szent Miklós uralkodik a tengerek, a folyók, a tavak és az egész víz alatti világ – a halak és a tündérek felett. A néphit szerint Szent Miklós fehér szakállú öregember, aki segít a bajba jutott tengerészeken. Egy legenda szerint Szent Miklós úgy mentett meg egy vitorláshajót az elsüllyedéstől, hogy a lyukat egy élő ponttyal tömte be. Ezért a Miklós-napi ünnepi asztalon mindig van ponty a böjti ételek – a töltött káposzta, a paprika és más húsmentes főtt étel mellett. Az asztalt egész nap nem szedik le, és a háziasszony eltesz a ponty fejéből egy csontot rontás és betegségek elleni amulettként.

Demeter-nap

Demeter-nap

Szaloniki Szent Demeter vértanú, az ortodox egyház egyik legtiszteltebb szentje.

A keresztényüldöző Maximianus keletrómai társcsászár parancsára halt vértanúhalált Thesszaloniké városában, amelynek védőszentje lett. Kivégzésének oka az volt, hogy föld alatti börtönében megtérített egy gladiátort, aki az arénában így megerősödve legyőzte a császár kedvenc bajnokát. A hívek védelmezőjének tekintik, és karddal, pajzzsal ábrázolják.
 

 

Szent Demeter napja a téli időszak kezdetét jelenti. Szent Demeter hozza a telet, Szent György, pedig a nyarat – mondja a bolgár közmondás.
 
A tél, a hideg és a hó védőszentje vörös lovon ül, megrázza hosszú, fehér szakállát és abból rázza ki az első havat.

A Demeter-nap a bolgár kertészek egyik legfontosabb ünnepe. Ezen a napon ünnepelték a kertekben végzett munka befejezését és a haszon szétosztását, ezért az “osztozkodás napjának” is nevezik. Miután mindenki megkapta a jussát, a nap ünnepi lakomával ért véget. A Demeter-nap eltelte után a vendégmunkások készülődni kezdtek, hogy hazatérjenek Bulgáriába.