Ünnepek, rendezvények

• Január 6. - Vízkereszt, Jordan-nap

  A mi urunk Jézus Krisztus megkeresztelése. (Vízkereszt, Epifánia, Theofánia.) Közvetlenül nyilvános tanításának megkezdése előtt, Jézus a Jordán folyónál keresztelő Jánoshoz ment, aki Őt akkor megkeresztelte.

   

• Január 7. - Vízkereszt másodnapja, Keresztelő Szent János főünnepe

  Iván-nap (január 7.) Vízkereszt másodnapja. Keresztelő Szent János főünnepe. János az Abia rendjéből való Zakariás papnak és feleségének, Erzsébetnek volt a fia. Életének legjelentősebb cselekedete: Jézus Krisztus megkeresztelése.

   

• Január 8. - Bábanap

  A bábanap az egyik nagy női ünnep, amely a bábáknak – a szülésnél segítő asszonyoknak, valamint a szülésen átesett fiatal asszonyoknak az ünnepe. Az ünnephez kapcsolódó szertartásokban azon idős asszonyok irántii tisztelet fejeződik ki, akik a szülő nők felett „bábáskodtak”.

   

• Február 1. - Szent Trifon vértanú napja

  Szent Trifon vértanú napja (február 1.) Lampaszkosz frígiai városban született szegény sorsú szülőktől. Ifjú korában libapásztor is volt. Isteni kegyelemtől eltelve, elnyerte a gyógyítás adományát, és meggyógyította III. Gordiánosz császár (238-244) démonoktól gyötört lányát is.

   

• Március 1. - Baba Marta - Martenica

  Baba Marta - Martenica. Március elseje a bolgárok számára a tavasz kezdetét jelenti. Ezen a napon a rokonok, barátok és ismerősök régi hagyomány szerint piros és fehér fonalból készült martenicát ajándékoznak egymásnak.

   

• Húsvét

  Az ortodoxia számára a Húsvét a legnagyobb ünnep: Krisztus feltámadása az ünnepek ünnepe, az ünnepélyesség tetőpontja.

   

• Május 6. - Szent György-nap

  Szent György-nap (május 6.) A keleti egyházban Szent György Demeterrel, Prokópiosszal és Theodórosszal együtt a nagy katonaszentek közé tartozik. Őket gyakran a „nagyvértanúk” névvel illetik, és teljes katonai díszben ábrázolják. György volt közülük a zászlótartó, és ebben a minőségben kiemelkedő helye van köztük.

   

• Május 24. - A szláv írásbeliség és a bolgár kultúra napja

  Május 24-e olyan ünnep, amilyen egyetlen másik nemzetnek sincs a világon – az írásbeliség, az oktatás és a kultúra ünnepe.

   

• Október 19. - Bolgár-magyar barátság napja

  2016-ban Varga Szimeon, a magyar Országgyűlés bolgár nemzetiségi szószólója kezdeményezésére a bolgár és a magyar parlament október 19-ét a ma­gyar-bolgár barátság napjává nyilvánította. A memorandumba foglalt indoklásban szerepel az a tény is, hogy október 19-e az ortodox egyház szent­je, Csodatevő Rilai Szent János ünnepe, aki mindkét ország történetéhez kapcsolódik.

   

• Október 26. - Demeter-nap

  Demeter-nap - Szaloniki Szent Demeter vértanú, az ortodox egyház egyik legtiszteltebb szentje. A keresztényüldöző Maximianus keletrómai társcsászár parancsára halt vértanúhalált Thesszaloniké városában, amelynek védőszentje lett.

   

• December 6. - Nikulden (Miklós-nap)

  A vizek védőszentjének ünnepe, aki az embereket védi és oltalmazza. Szent Miklós uralkodik a tengerek, a folyók, a tavak és az egész víz alatti világ – a halak és a tündérek felett.

   

• Karácsony

  A karácsonyt a bolgárok a magyarokhoz hasonlóan december 24-25-26-án ünneplik. Az ünnep náluk is a szentestével kezdődik, amelynek neve bolgárul Badni vecser vagy Malka Koleda (kiskarácsony).

   

• Újév - "Szurvakane"

  A legjellegzetesebb újévi szokás Bulgáriában a "szurvakane" - újévköszöntés somfaággal.